Valóra vált álom

Szereplők:Kaitly szülei, Kaitlyn 20 éves egyetemista, Frank Gerard

Kaitlyn meséli el:
  Minden nap úgy kezdődött mint a többi. Egy unalmas gazdag életet éltem Washingtonban. Mindenki azt gondolná hogy hogy lehet unalmas egy gazdag lány élete? Hát ha körülötte senki sem szereti az mcr-t és ezúttal visszahúzódott lettem. Nem telt el egy olyan nap sem amikor ne gondoltam volna Frankre. Nem ismertem személyesen és egyébként is csak újságban és vidiken láttam és tudtam meg róla friss infókat.De úgy éreztem hogy ez több mint egy sima érzelem.

A nyáriszünet egyik napján történt minden. Sima reggelnek tünt. A családi reggeli közben viszont valami zavar volt a levegőben. Úgy éreztem valamit mondani akarnak a szüleim. Amikor egyszer csak apu megszólalt.
-Tudod kicsi mondani szeretnénk neked valamit.
-Tudjuk hogy nem lesz könnyű- vágott apa szavába anyu.
-Amióta a cégnél dolgozom azóta mindenkit előléptettek csak engem nem. De most enem is előléptettek.
-Hát jó neked-válaszoltam kicsit furán hiszem nem tudtam mi ebben a nehéz.
-Jó, de sajnos New Jersey-be kell költöznünk.-válaszolta édesapu kicsit félve.
Erre a kinyelentésre még a könnyem is kicsordult. Erre a könyre néztek a szüleim és kérdezték:
-Miért sírsz?
- Csak azért sírok mer naon örülök annak hogy New Jerseybe költözünk hiszen ott lakik az MCR.Köszönöm nektek má mek is pakolni.
S csak pakoltam és sírtam az örömtől.
Két nap múlva már New Jersey-be tartottunk az új házunkhoz. A ház naon szép volt. Engem viszont a ház nem kötött le. Anyu azzal bisztatott hogy majd egyszer úgyis találkozok velük. Másnap reggel arra ébredtem hogy az utca felől valami zene hallatszik be. Kinéztem és nem hittem a szememnek. Frank volt amint bemegy a szembelevő házba ahonnan a zene szólt. Gyorsan felkaptam valami jó cuccom és szaladtam ki az utcára. Pont mire kiértem Gerard és Frank jöttek ki az ajtón és akkor már a zene sem szólt. Odamentem azzal az ürüggyel hogy mi vagyunk az új lakosok.
-Sziasztok, én Kaitlyn vagyok és tudom hogy ti Frank és Gerard vagytok. Elsem hiszem hogy találkoztunk.
- Szia Kaitlyn-mondta Gee (közben vártam Frank válaszát)
-Szia Kaitlyn mi is örülünk hogy találkoztunk de most sietnünk kell.
Ekkor azt hittem hogy utálja a rajongóit.
-Viszont este itthon leszünk majd akkor talán átjöhetnél egy kicsit beszélgetni hiszen mégis csak szomszédok vagyunk. Erre a kijelentésre majdnem összeestem a boldogságtól.
-Ok akkor este 7-kor?
-Ok akkor 7-kor.
Már alig vártam a 7 órát. Fekete köröm fekete cuccok. És persze oan piros kesztyű féle mint amien Franknek van. Csengettem. Frank nyitott ajtót. Nagyon kedves volt. Megkínált mindennel amijük csak volt. Azt hittem hogy csak egy álom és majd felébredek. Gerard is nagyon kedves volt.Egyszer csak csörgött Gee mobilja és sürgősen mennie kellett. Így tehát ott maradtam kettesben Frankkel.
-Nem akarsz valami filmet nézni?-kérdeszte Frank
- Nekem8
-Jó pl ez a Viasztestek jó lesz? Igaz hogy horror de ha félsz hozzám bújhatsz(mosolyog).
-Oké így benne vagyok.
Elkezdtük nézni a filmet és hát mit ne mondjak már majdnem hozzábújtam az olyan jeleneteknél mikor egyszercsak belépett az ajtón Mikey.
-Sziasztok hát ti? Vagy talán zavarok? Mert akkor elmegyek.
-Dehogy is zavarsz. Ő itt a szomszédunk Kaitlyn.
-Szia
Szia, bocsi de nekem mennem kell majd remélem azért még beszélünk.
-De most azért mész mert jöttem?-kérdezte Mikey kicsit félve hogy nem szereti őt.
-Nem dehogy is csak most néztem a telefonom és anyu már keresett na megyek sziasztok.
-Kikísérlek.
-Nem kell kitalálok.
Másnap amikor felkeltem csináltam egy kis sütit anyuval. Beszélgettünk anyuval és nagyon örült hogy jól érzem magam itt ezen a helyen. Mikor készlettek a sütik anya egy csomót félretett.
-Azokat miér teszed félre?-kérdeztem vagy hat süti után(persze ennyit ettem meg)
- Hát gondolom ma is átmész hozzájuk,  és biztos szeretik az édességet.
-Ó anyu te egy zseni vagy.
És boldogan mentem fel a szobámba.
Este csöngettem hozzájuk egy tál sütivel. Gerard nyitott ajtót.
-Szia hát te meg mit hoztál?
-Á csak egy kis szomszéd ajándék:)
-Köszi nem kellett volna.
-Frank?
-Ja Frank zuhizik.
-Értem
-Gyere be ne állj itt az ajtóba.
-Tudod arra gondoltam
- Mire gondoltál?-Kérdezte Frank törölközőben állva a fürdő ajtajában
-Szia Frank tehát arra gondoltam hogy most ti gyertek át.
-Oké én benne vagyok és amúgy szia. Csak előbb magamra kapok valamit.
-Hát az jólesz- mosolygott Gerard
Átmentünk hozzánk és naon jól szórakoztunk. Gerardnak hazakellett szaladnia mert jött ray és Bob mert ott alszanak.De nekik nem volt kedvük átjönni.Frankkel nagyon jól elvoltunk. Folytattuk a tegnapi filmet. Az eggyik jelenetnél odabújtam hozzá és úgy is maradtam. A film végén megszólalt az ő számuk ekkor rámnézett és megcsókolt volna de benyitott Gerard.
- Ó bocsi valamit meg zavartam?
-Nem dehogy is csak néztük a filmet és pont most lett vége- mentegetőzött Frank.
Másnap kb3 óra fele csengetett valaki. Lementem a lépcsőn és akkor már láttam hogy Gee az az ablakon keresztül. Beengedtem és leültünk beszélgetni.
-Figyelj Kaitlyn nem tom mi történt tegnap de valahogy Frank este és ma is nagyon fúrcsán viselkedik. eddig sosem kelt korán és nem csinált általába délelőtt semmit. De most már 7kor felvolt és ült az ágyán gondolkozott gitározott énekelt és had ne mondjam még miket nem csinált.
-Hát nem tudom mi van vele hiszen tegnap semmi nem történt, csak...-és ekkor elhalgattam.
-De mi csak?
-Hát tudod tegnap mikor bejöttél akkor majdnem megcsókolt
-Tehát már tudom mi a baja.
-Mi?
-hát csak annyi hogy tetszel neki és most azon rágódik hogy mikor csókoljon meg vagy hogy te egyátalán szeretnéd e azt a csókot. De télleg neked tetszik Frank?
-Nem. Nem tetszik hanem szeretem őt:)-mondtam kicsit elpirosodva
Csönd lett. Gerard csak nézett rám én meg ki az ablakon rá a házukra.
- Na én léptem majd beszélek vele.Szia
-Szia
Délután csak Frank járt az eszembe nem tudtam hogy most mi lesz vagy hogy mi nem lesz de azt tudtam hogy szeretem.
Gerard meséli.
Ahogy hazaértem a szomszédból rögtön mentem fel Frank szobájába.
-Cső
-Csá jöttem amúgy tegnap mi történt volna ha nem lépek be véletlenül?
- Nem tudom
- De tetszik nem? Te ien kor már lépni szoktál nem?
-De nem tetszik hanem valahogy beleszerettem.
-Hát akkor mire vársz menjél és adjál bele mindent még nem késő.
-Honnan tudod?
-Beszéltem vele és...
-Mi és?
-Hát menj és kérdezd meg tőle
Frank felkapta a cipőjét és már ott sem volt.
Kaitlyn meséli:
Csöngetnek mint állat. Kinyitottam ekkor már csak azt vettem észre hogy smárolok valakivel.Mikor felfogtam hogy Frankie az én is visszacsókoltam. Olyan volt mint egy álom.
Ezek után mindig eggyütt voltunk és soha nem hagytuk el egymás és boldogan éltünk a sok pici Frankkekel.